Parodontológia: az ínysorvadás megállítása, a fogágybetegségek kezelése, az ínyvisszahúzódás megszüntetése.

A fogágyi vagy másnéven parodontológiai betegségek (ismertebb nevein ínysorvadás, parodontotózis, periodontitisz, parodontitis, paradontózis, ínyvisszahúzódás, ínyrecesszió) kezeléseinek leírása.

Az ínysorvadással és fogágybetegségekkel foglakozó lapunkon láthatták, hogy az egyes ínysorvadási kórformák hogyan jöhetnek létre. Itt leírjuk, hogy az egyes betegségeket milyen úton gyógyítják meg a parodontológus fogszakorvosok. Az ínysorvadás gyulladásos formájának leírása feljebb, míg az ínyvisszahúzódás gyógyításának módszerei lejjebb találhatók meg a lapon. 

A fogágybetegség, azaz a gyulladásos ok miatt kialakuló ínysorvadás leírása:

Abban az esetben, ha a fogak mellett idült fogágybetegség (chr. parodontitis), vagy gyors lefolyású fogágybetegség (agr. parodontitis) miatt tasakok alakulnak ki, az első lépcső mindig a kiváltó okok és a gyulladás megszűntetése. 

Mivel a betegségek leírásánál láthattuk, hogy leggyakrabban az ott maradt ételmaradék és az ebben felgyülemlő baktérium a kiváltó, először meg kell tanítanunk páciensünket a megfelelő otthoni szájhigiéne elérésére. Általában a páciensek elégszer mosnak fogat, inkább a fogmosás kivitelezési módjában adódnak problémák. Nagyon gyakran a fogközök tisztítása (fogselyem, esetleg fogköztisztító kefe) teljesen ismeretlenek, pedig ezek alkalmazása egy fogágybeteg páciens esetében elengedhetetlen!

A parodontológus a plakk és fogkő gépi és kézi eltávolítása után ezekben az esetekben a fogak mellett kialakult tasakok kitisztítását, megkürettálását kezdi meg. Ez egy súlyos esetben - ha a fogak nagy része érintett - akár több órát vehet igénybe. Az agresszívebb és előreheladottab esetekben még inkább javasolt ezt lehetőleg egy ülésben elvégezni.

Csak akkor várhatunk biztos javulást, ha ezután a kezelés után a páciens is megfelelő tisztításra képes otthon. Ennek feltétele, hogy az elálló szélű tömések, koronák a szájból kikerüljenek, és megfelelő zárású pótlások kerüljenek a helyükre, még akkor is, ha ezek csak a fogágyi kezelések elvégzéséig maradnak a szájban, és csak azok végeztével lesznek véglegesre cserélve.

Fontos az is, hogy a reménytelen prognózisú fogak még az első kezelés előtt, vagy ezzel egy időben kikerüljenek, nehogy az ezek körül kialakuló bakteriális tömeg fertőzze vissza a már ellátott fogakat.

Ha a parodontológus (esetleg dentál-higénikus kolléga) elvégezte a kürettet, 4-6 hét szünet és gyógyulás következik. Ez alatt az ínytasakok megfelelő otthoni fog tisztítás mellett képesek megszűnni, és kialakul egy úgynevezett hosszú hámtapadás a fogak és az íny között. Agresszív fogágybetegség (agressive parodontitis) esetében a kezelést antibiotikummal is kiegészítik.

4-6 hetet követően újraértékeljük a folyamatot. Ellenőrizzük, hogy gyulladásmentes-e az íny. Súlyosabb esetekben jöhet a regeneráció fázisa. Ilyenkor az elvesztett csont és fogágyi szövetek visszaépítése a cél. Ezek műtéti beavatkozások, az előzőekhez képest, csak nem a teljes szájban, hanem egy-egy szegmensben zajlanak. Áruk a felhasznált speciális és csontpótló anyagok miatt is jóval magasabb. Azonban az előzetes kezeléseken szépen gyógyuló páciens esetében óriási eredmény érhető el a visszaépülő szövetek mennyiségét tekintve. 

Ínyvisszahúzódás - ínyrecesszió / aktív gyulladás nélküli ínysorvadás kezelése:

Ezek a típusú elváltozások vagy korábban kialakult gyulladás miatt jönnek létre, vagy tartós mechanikai ártalom hatására. Ez az ártalom lehet az ínyt érő folyamatos, csiszoló, vízszintes irányú fogmosás, amely a fognyak és az íny határát éri, vagy kialakulhat egy szabálytalanul összeérő fogazatban, egy erős rágás közben túlterhelés hatására. Gyakran egy szerencsétlen anatómiai helyzet (például a feszes íny hiánya) okozza, és az elmozduló nyálkahártya már nem képes a fognyakon megtapadni.

Az ilyen típusú elváltozás tartós megoldása az esetek többségében csak műtéttel kivitelezhető. Leggyakrabban a száj egyéb területéről vett kötőszöveti vagy íny lebeny (kötőszöveti graft) segítségével tudjuk fedni ezeket a területeket. Az ilyen lebenyeket gyakran a szájpadi területekről vesszük, ahol a donor terület rövid idő alatt nyomtalanul gyógyul. Ezek a beavatkozások nagyon technika érzékenyek, ugyanakkor a páciens számára csak a hosszú szájnyitás miatt járnak nagyobb kellemetlenséggel. Általában tartós fájdalommal nem jár a műtétet követően, csak a környező területek dagadása várható.

Ezek a műtétek tartós sikerrel csak akkor kivitelezhetőek, ha a környező területen a csont megtartott és nem pusztult el. Ezt az előzetes röntgen vizsgálatok megmutatják számunkra.